Másfél év után eldőlhet a semmisségi törvény sorsa, miután a Magyar Nemzet úgy tudja, az Alkotmánybíróság ma dönthet a 2006 őszén rendőri jelentések és tanúvallomások alapján hozott ítéleteket megsemmisitő jogszabályról.
Az Alkotmánybíróság jövő heti ülésén kezdi tárgyalni a 2006. őszi tömegoszlatásokkal összefüggő elítélések orvoslásáról szóló úgynevezett semmisségi törvény ellen benyújtott indítványokat - közölte Bitskey Botond, a testület főtitkára az MTI érdeklődésére szerdán.
Miközben a parlament a semmisségi törvénnyel gyakorlatilag kimondta a magyar rendőrök szavahihetetlenségét, Orbán Viktor és Pintér Sándor személyre szóló, de nyilvánosságra nem hozott levélben próbálja nyugtatni és motiválni a rendőri állomány tagjait - írja a Hírszerző.
Az elmúlt hónapokban megannyi szó esett a Balsai István nevével fémjelzett semmisségi törvényről, azonban ma Magyarországon nem csak ez az egy semmisségi törvény van hatályban.
A Fővárosi Bíróság találgatásnak minősíti a sajtóban pénteken megjelent, a bírák semmisségi törvénnyel kapcsolatos várható ítélkezési gyakorlatára vonatkozó feltételezéseket - közölte a bíróság.
A 2006-os rendőri túlkapásokat követően a rendőri brutalitás áldozatait képviselő jogvédő szervezetek a Fidesz-kormány által elfogadott semmisségi törvény megsemmisítését kérik az Alkotmánybíróságtól. A TASZ és a Helsinki Bizottság szerint a törvény abból az alapfeltevésből indul ki, hogy a rendőrök okvetlenül hamisan tanúskodtak az ilyen bírósági ügyekben, pedi a jogvédők tapasztalalatai szerint a kizárólag rendőrségi tanúvallomásokat az ügyészség sosem vette készpénznek.
Vannak bírák, akik célszerűnek tartanák, hogy az AB-hez forduljanak, és az is felmerült, hogy a Pesti Központi Kerületi Bíróság néhány bírája elfogultságot jelent be, ha kollégája korábbi ítéletét kell a törvény alapján - mérlegelés nélkül - semmissé nyilvánítania.
A büntető eljárást Gulyás Gergely (Fidesz) feljelentésére indították - írta a Magyar Nemzet.
A semmisségi törvény elfogadása és a szerda este napvilágot látott alkotmánytervezet megerősítette az LMP-t abban, hogy helyesen döntöttek, amikor kijelentették, nem állnak fent a demokratikus alkotmányozás feltételei és nem tértek vissza az alkotmányozási folyamatba - mondta csütörtökön a Parlamentben újságíróknak Schiffer András.
Az LMP frakcióvezetője szerint a párt álláspontja nem változott a semmisségi törvény ügyében, amit továbbra is elhibázottnak tartanak.
Az MSZP azt kéri a köztársasági elnöktől, hogy ne írja alá a hétfőn elfogadott semmisségi törvényt. Meggyőződésük szerint ez a jogszabály nyíltan jogállam- és alkotmányellenes.
Rétvári Bence, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára az 1950-es, 1960-as években politikai bűncselekmények címén hozott ítéletek megsemmisítéséhez hasonlította a Fidesz jogtechnikai megoldását.
A döntés a 2006. szeptember 18. és október 24. között elkövetett cselekményekre vonatkozik.
Az Országos Igazságszolgáltatási Tanács elnöke szerint a törvényjavaslat sérti a bírók szabad mérlegelési jogát.
